A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a romantika szemüvegén keresztül mutatja be hat egymáshoz kapcsolt jelenetben a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe. Nemcsak megyei, hanem országos kuriózum is, ez az egyetlen körkép van hazánkban.
A magyar vonós zenekari hagyomány és a lipicai lótenyésztés is felkerült az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) szellemi kulturális örökség listájára a világszervezet 17. ülésszakán.
A kocsi, ami alatt – bá az idő elteltével kibővült a szó jelentése – mi itt és most arról lóvontatású jármű, eredetileg a szekérnek a 15. században Kocs községben kialakult változata.
A klasszikus magyar szablyavívás olyan nemzeti érték, amely méltó arra, hogy megőrizzük a hozzá kapcsolódó hagyományokat. A szablya a honfoglaló magyarok egyik legjelentősebb egyedi megjelenésű és harci használatú ősi fegyvere volt. A magyar szablyavívás hagyománya, a végvári vitézektől kezdve, a bajvívókon és huszárokon keresztül, egészen a modern kori sportvívókig, méltán egyedülálló a világon.
Nógrád vidékén az állatok őrzésével, gondozásával foglalkozó pásztorok közül sokan faragtak használati eszközöket vagy díszes tárgyakat. A palóc pásztorművészet egyik kiemelkedő egyénisége volt Gyurkó Pál uradalmi kanász. Hagyományos életmódja a régi pásztortradíciókat hordozta, kiemelkedő faragó tevékenysége mellett jó dudás is volt. Kanál-, gyufa-, só- és fűszertartók, ivócsanakok, ónberakásos botok, ostornyél, vagy például választóvízzel sárgított, karcolt díszítésű tülök maradt fenn tőle.
A Nemzeti Művelődési Intézet idén is országosan több ezer szakkör támogatását indította el, szakkörönként 5 fős alapanyagcsomagokkal segítve a települések közösségi tevékenységét ilyen módon is.
Meglehetősen megcsappant a székely lovak száma Székelyföldön, ezért ennek az ősi fajtának fennmaradásáért tett erőfeszítéseket a kászonaltízi Mereklye Egyesület a magyar kormány támogatásával. A tízéves munka gyümölcseként 85 fősre nőtt a már törzskönyvezett állomány száma. Közülük a lótenyésztő szakemberek előválasztottak 20 lovat, amelyeket a nyilvánosságnak is megmutattak szombaton a III. Székely ló-mustrán Kászonban.
Székelyföld több pontján gyújtanak őrtüzeket vasárnap az autonómiáért. Az eddigi összesítések szerint Székelyföldön, Magyarországon és Felvidéken mintegy nyolcvan helyszínen gyúlnak fel az őrtüzek, gyújtanak mécseseket október 30-án vasárnap 17 óra 30 perctől, Székelyföld autonómiájának napján, felhívva ország- világ figyelmét Székelyföld önrendelkezésének igényére.
