Ahány vállalkozó, annyi utat jár be élete során. Egyesek beleszületnek a családi vállalkozásba, mások az iskolájuk elvégzése után maguk indítják el cégüket. A kunszállási Hatvani Béla egy harmadik, kacskaringós utat járt be, amire finommechanikai alkatrészek gyártásával kezdett el foglalkozni. Közben hobbiszinten faliórákat gyűjtött és javított. A több évtizedes munkája eredményeként saját otthonában nyitotta meg az Órák Háza-kiállítást, amivel hozzájárulhatott a magyar nemzet kulturális örökségéhez.

A Boldogasszony Iskolanővérek lelkiségi és kulturális központja Szovátán.

A szeremleiek legfontosabb közlekedési eszköze a csónak volt. Minden családnak volt csónakja, akadt olyan is, amelyiknek több is. Ezt használták a halászathoz, az állatok szállításához, de még a halottaikat is csónakon vitték a temetőbe. A településen ma is tudja mindenki, hogy evezni a csónak farából, egy oldalon történő húzással szokás, melynek külön technikája van, hogy a ladik egyenesen tudjon haladni, és ne körbe-körbe.

2023. június 22 - 25. között rendezték meg Pag szigetén a 12. Nemzetközi Csipkefesztivált, amelynek díszvendége idén Magyarország volt. A két nemzet közötti barátságot az is jelzi, hogy az ünnepélyes megnyitón felcsendül a magyar himnusz.

Bő évtizede a világ legjobbjai között az izsáki pezsgő. Lehetséges, hogy Izsákon lesz a magyar pezsgőgyártás fellegvára … - mindenesetre ezt szeretnék elérni az Ungor fivérek.

A legenda szerint a kőkerítéssel körbevett, meszelt falú, színes üvegablakos neogótikus kápolnát 1900-ban Langó Mátyás és felesége, Szigeti Rozália apátfalvi lakosok fogadalomból építtették. Tízéves András fiuk lába váratlanul lebénult, s nem gyógyult meg többé. 1899-ben egy hatalmas vihar idején a gyerek eltűnt a tanyájukból, s csak hosszas keresés után talált rá egy segítségül hívott katona a Langó kereszt tövében.

A gyékény szavunk honfoglalás előtti, ótörök eredetű jövevényszó. Elődeink magát a növényi nyersanyagot és a belőle készült szövedéket is a gyékény szóval jelölték, amiből arra következtethetünk, hogy a szövött gyékényt már a szó meghonosodásának idején megismerték.

Kovács Attila tarolt a szakma legjelentősebb nemzetközi megmérettetésén.

Zsigóné Kati népi iparművész, tojásfestő művész Kecskeméten született, ahol a mai napig él és munkálkodik. Számára az igazi boldogságot az alkotás öröme, a hagyományok ápolása és a tanítás jelenti. 

A balassagyarmati zsidó közösség egyes irodalmi források szerint mintegy hatszáz éves múltra tehető. Sajnos a közösség első. török előtti temetkezési helyéről semmilyen történelmi nyom, történeti forrás nem maradt fönn.  A XVIII. század elején történt újbóli letelepedést követően a megújult hitközség tagjai már a jelenlegi temetőt használták temetkezési céljaikra. A műemlék temetőben az 1700-as évektől találhatóak sírkövek, 3,2 hektáron mintegy 3500 sírkő. A temetőt a közösség növekedésével ill.