A petesmalmi tórendszer Magyarország egyetlen vidraparkjának ad otthont. Érdekesség, hogy bár hazánk „vidranagyhatalomnak” számít, európai vidrával más állatkertben nem nagyon találkozhatunk, inkább ázsiai rokonát lehet szemügyre venni. A park egyben menhely, de az élővilága is figyelemre méltó, főként madárból van sok.
Így kezdődnek Arany János: A betyár című versének sorai. A település története az 1200-as évekre nyúlik vissza a kondorosi önkormányzat honlapján található leírás szerint. Bár ma nem mondható nagy településnek – lakossága nem éri el az 5000 főt – mégis, sok ismert személy megfordult itt. A település első pénztárnoka például Petőfi István, a híres költőnk testvére volt, de Magyarország első miniszterelnöke, gróf Batthyány Lajos is ültetett fát a területen. A leghíresebb talán mégis a csárdájáról lett Kondoros.
A 2005-ben bezárt Parádsasvári Üveggyár hazánk egyik legrégebbi, a közel 300 évével szinte már történelmi jelentőséggel bíró gyára volt. Kezdete egészen a 18. század elejére vezethető vissza.
A Bácsi vár a Délvidék (mai Vajdaság) legnagyobb jelentőségű középkori várromja. A Bácsi várat 1948-ban nyilvánították műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké. A péterváradi székhelyű Tartományi Műemlékvédelmi Intézet fennhatósága alá tartozik, akik ásatási és állagmegóvási munkálatokat végeznek rajta. Első régészeti kutatója Henszlmann Imre volt 1870-ben. A nagy kiterjedésű rom Bács városa mellett, Dél-Nyugat Bácskában található, egykor a várárokba belevezetett Mosztonga patak teljesen körülvette, a 19.
Több százezer magyar katolikus és keresztény hívő részvételével minden év pünkösdjén megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában, és a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben, szabadtéri szentmise keretében zajlik. A hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, azaz az egy plébániai közösséghez, településhez tartozó búcsúsai, településük védőszentjeit ábrázoló zászlók alatt, gyalog teszik meg az utat Csíksomlyóra.
A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a höveji csipkével és a pozsonyi kiflivel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye - jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter.
A hungarikumok a magyar identitás megőrzésének és a határon átnyúló, békés nemzetegyesítésnek is eszközei – jelentette ki V.
Budapesttől 50 km-re a Váli-völgyben, az Acsai- és a Váli-vizek összefolyásánál, Alcsútdoboz szélső házaitól nem messze fekszik az Alcsúti Arborétum. Alapítása József nádor, kialakítása és virágkora József főherceg nevéhez fűződik. József Antal főherceg (1776-1847) már gyermekkorában megtanulta a kertművelés csínját-bínját. Hatezernél több növényt ismert latin nevükkel és rendszertani besorolásukkal együtt. A budai várkertek, a Margitsziget, a kelenföldi Nádor-kert után József nádor megépíttette Alcsútot. Püspökladányi uradalmát cserélte el az alcsúti birtokok ellenében 1818-ban.
A tavasbarlang Tapolca központjában található. 1903-ban kútásás közben fedezték fel, majd tíz évvel később megnyitották a látogatók előtt. A mészkőben kialakult barlangrendszer különös érdekességét a benne kialakult tavak nyújtják, melynek zöldes színű vízén - néhány évnyi szünet után – 1998-tól újra lehet csónakázni.
A Pákozdi Katonai Emlékhely jelen formája civil kezdeményezésre jött létre 11 szervezet összefogásával 2002. szeptemberében azzal a céllal, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetének főbb eseményeit, és emléket állítson az eltelt 160 év hősi helytállásának, a minden korban becsületesen küzdő és életét feláldozó magyar honvédnak.
